27. rész. Üzenet.

Sziasztok! Meghoztam az új részt! Sajnálom hogy ilyen későn, de most volt időm írni. Sajnos még 3 rész +epilógus van hátra a blogból, ezért is nyitottam egy új blogot:katt! Remélem az is elnyeri a tetszéseteket! Örülnék pár kominak és pipának, jól esne! További szép napot, és jó olvasást!:)





Már 3 hete hogy eljöttem a fiúktól. Igen, össze jött az állás. Hivatalosan is Brad Parkernek dolgozom. Nagyon örültem, de még jobban fájt hogy a családomat ott kellett hagynom Londonban, ugyanis New Yorkba költöztem. A fiúk csak azt tudják rólam hogy jól vagyok, úgy szintén a lányok is, kivétel Eleanor. Ő vele minden nap beszélek, de megígértettem vele hogy nem mondja el a többieknek. Hihetetlenül fáj hogy Liammel sem beszélek. Mit gondolhat most rólam? És a lányok? Borzalmasan bűntudatom van, de nem akartam hogy rosszul essen nekik a dolog. Nekem mindig is ez volt az álmom, híresebb és tehetségesebbnek lenni. Viszont így nem tudnék Liammel járni. Nem nagyon hiszek a távkapcsolatokban. Nem érdemel meg engem,hisz ott hagytam, egy levelet sem írtam neki, semmit. Ezért szeretném hogy boldog legyen, inkább keresse meg az igazit, akivel boldog tud lenni. Gondolkodásom Spoon zavarta meg. Dorombolva nyújtózkodott egyet az ablaknál.

Kicsit jobban felültem a kanapén, úgy hogy kilássak az ablakon. Már beköszöntött az ősz. A gyerekek boldogan játszottak a levelekkel, összegyűjtötték őket, majd ugráltak benne, vagy épp szétrugdosták. Könnyek között álltam fel, és szorongattam a nyakamban lévő medált, amit Liamtől kaptam még. Meghallottam a telefonom pittyegését, és a képernyőre néztem. Picit elöntött a boldogság, amikor Eleanor neve villant fel.
-Szia.-szóltam bele és visszahuppantam a kanapéra.
-Szia.-hallottam gyönyörű hangját.
-Hogy vagy?-kérdeztem meg elsőnek.
-Elvagyok.-mondta, és tudtam hogy elmosolyodott.
-É-és a többiek?-nyögtem ki nehezen.
-Fogjuk rá.-halkult el Eleanor.
-Liam?-tértem a lényegre.
-Rosszul. Nincs a legjobb kedvében.-válaszolt.
-Ohh értem.-hajtottam le a fejem. Mégis mire számítottam. Én nem tudtam elfelejteni, ezek szerint ő sem engem.
-De, nekem van egy jó hírem.-örült Eleanor.
-Végre.-sóhajtottam fel.-Mondd.
-Terhes vagyok.-mondta ki. Semmi húzás nélkül, csak így kerek perec.
-Komoly?-kerekedett ki a szemem.
-Igen.
-Öhh, de jaj, vagyis Louis tudja?-kérdeztem.
-Nem, ma voltam orvosnál.
-Gratulálok.-álltam fel a székből.

*Eleanor szemszöge*
Épp ülök az ágyon és Abbievel beszélek. Próbálok halk lenni, hogy a többiek ne hallják meg hogy kivel beszélek, ugyanis nem tudják hogy az unokahúgom hova ment, csak én.
-Hiányzol Abbie.-szomorodtam el. Ekkor viszont valaki benyitott. hirtelen hátra néztem és megláttam Liamet.
-Abbivel beszélsz?-kérdezte.
-Nem.-tagadtam le.
-Előbb hallottam. Ne hazudj el. Add ide a telefont.-nyújtotta ki a kezét. Nem tudtam mit tegyek. Liam mostanában elég agresszív. Bevallom kicsit féltem tőle.
-Nem vele beszélek.-erősködtem megint.
-Eleanor.-ordított rám. Gyorsan lenyomtam a piros gombot, hogy Abbie ne hallja a veszekedést, így is eleget hallott.
-Liam. Hagyd abba. Nem vele beszéltem.-néztem rá szúrósan. A kiabálásra a többiek is bejöttek.
-Miért hazudsz? Legalább mondd el hogy hol van!-könyörgött.
-New Yorkba ment.-hajtottam le a fejem. Megadtam magam. Nagyon sajnáltam, de nem volt szerencsés ez a helyzet. Liam azonnal kiviharzott a szobából, egyenesen le a földszintre. Gyorsan utána mentem.
-Hova mész?-hadartam.
-Szerinted? Elmegyek Abbieért. Visszahozom.-vette fel a kabátját.
-De Liam. Te jó isten.-tettem a kezem a homlokomra.-Mindjárt sötétedik.
-Semmi nem állhat a szerelem útjába.-nézett rám, majd kilépett az ajtón. Ott álltam egyedül, és bámultam hűlt helyét.

*Abbie szemszöge*
Hallottam a fele veszekedést. Liam nagyon ki van. Remélem Eleanor nyerte a veszekedést. Fájdalmasan az órára pillantottam, majd megállapítottam hogy mindjárt mennem kell dolgozni. Nagy nehezen rávettem magam hogy elmenjek még egyet fürödni. Beálltam a zuhanyzóba és magamra engedtem a forró vizet. Most nem tudtam ellazulni a hatására. Nem ment. Liamre gondoltam. Hamarosan készen lettem, és felöltöztem, hogy elindulhassak. Magamra kapkodtam a kabátomat, és kiléptem a lakásból. Kicsit mindig félek amikor egyedül megyek dolgozni. Nem szeretem a fotósokat. Szerencsére eddig nem volt alkalmam találkozni velük, de most még óvatosabbnak kell lennem. Nem szeretném hogy Liam meglássa. Gyorsan felvettem egy taxit, majd beültem és lediktáltam a címet. Az út kicsit lassabban telt, mint ahogy szokott. Piros lámpát kaptunk, és pont megállt az autó, körülbelül 3 méterre egy újságostól, ahol szó szerint én és Liam voltunk a címlapon.
-Abbie Lewis megcsalta Liam Paynet a híres One direction énekesét? Esetleg nem alakul jól Liam és Abbie kapcsolata? Liam Payne mostanában, elég agresszív a külvilággal?-olvastam a címeket. Kínomban lehajtottam a fejem és néztem a cipőmet. Elég frusztráló volt hogy nagyjából én és Liam folytunk a csapból, és majdnem mindenki szájából.

*Liam szemszöge*
Első utam volt hogy menjek a repülőtérre. Gyorsan foglaltam egy helyet az első osztályon és rohantam is. Megkerestem a helyem és leültem. Csak reménykedni tudtam hogy hamar oda érjek.

*Abbie szemszöge*
Mivel mindjárt ott voltunk, megkértem a taxist hogy álljunk meg. Kifizettem a taxit és bementem egy kávézóba. Gondoltam sétálok egy kicsit, egy kellemes kávé mellett. Oda léptem a pulthoz és leadtam a rendelésemet. Éreztem hogy a telefonom elkezd rezegni a zsebemben, ezért megnéztem. Liam hívott. Nem volt erőm hogy felvegyem. Erőt vettem magamon és visszahelyeztem a zsebembe. Kifizettem az italom és kiléptem a helyiségből. Léptem egyet és megint rezegni kezdett a készülék. Nyafogva vettem ki a zsebemből, és csak reménykedni tudtam hogy nem Liam. Egy üzenetem jött, méghozzá Eleanortól.
"Liam egyenesen úton van New Yorkba. Remélem helyesen döntesz! És bocsi" xoxo.

Nos itt a rész. Remélem tetszett. Várom a véleményeteket hogy vajon mi fog történni.:) Ki is teszek egy szavazást oldalra!