21. rész. Búcsú.

Halii.^^ Na megérkeztem.:D Úgy döntöttem hogy felteszem ma a részt.:) Köszönöm szépen a díjakat, lájkokat, komikat!:) Nem tudjátok mennyit jelent nekem.*-* Aki még nem tette meg lépjen be a facebook csoportba! (oldalt link!) Egyébként fent szoktátok hallgatni a zenéket?:D Mert én most végig hallgattam az egészet blog írás közben, és nagyon jó volt.:DD Na de nem rizsázok, jó olvasást.:) Ui: Ez a rész nem lett valami izgi..

*Abbie szemszöge*
Liam karjaiban keltem reggel. Óvatosan felültem és kibújtam öleléséből. Oldalra fordítottam a fejem és elmosolyodtam. Pár percet ültem az ágyban majd a kezemhez kaptam. Kicsit hideg volt, mellesleg a sebem is azon a karomon volt. Lassan felálltam és szétnéztem a szobában. Még ott volt a tegnapi vacsora maradványai. Közben megéreztem honnan fúj a szél. Odasétáltam a kinyitott ablakoz és elhúztam a függönyt. Kicsit kinéztem, majd a lágy szél elkapta a hajam. Kicsit közelebb mentem, felemeltem a kezem és élveztem a lágy szellőt. 

Egyszer csak egy kezet éreztem a derekam körül. Kicsit megijedtem, de sejtettem hogy ki az. Rátettem az én kezemet is a mögöttem álló emberére. Lágyan puszilni kezdte a nyakam. Halkan felkuncogtam, hisz pont azon a ponton vagyok egy kicsit csikis.
-Ne mozogj.-dünnyögött Liam a nyakamba.
-Nem tehetek róla ha csikis vagyok.-mosolyodtam el. Közben a keze vándorolni kezdett. 
-Ne-ne-ne.-bújtam ki nevetve az ölelésből.
-Miért?-duzzogott Liam és visszadőlt az ágyba. Oda álltam elé és hirtelen ráfeküdtem. A szemébe néztem és elnevettem magam. 
-Most min nevetsz?-pufogott még mindig.
-Semmin.-hallgattattam el egy hosszú csókkal. 
-Még mindig durcázol?-kérdeztem mosolyogva.
-Igen.-válaszolt.
-Hát oké. Valaki itt nagyon bal lábbal kelt fel.-tápászkodtam fel a durcás barátomról. 
-Nem keltem fel bal lábbal.-ült fel az ágyban. Karba tettem a kezem és felhúztam a szemöldököm. Csak néztem a szemébe. Olyan 5 percig néztük egymást amikor elröhögte magát.
-Hahaha, tudtam én.-nevettem már én is.
-Így kell ezt csinálni.-veregettem meg a vállam és felkaptam a tálcát, majd kimentem a szobából, egyenesen le a konyhába. Hallottam a többiek beszélgetését. 
-Jó reggelt.-köszöntem az asztalnál ülő "csapatnak".
-Szia Abbie.-köszöntek felém fordulva, majd mindent letettek a kezükből és hozzám siettek. Mindenki végig ölelgetett. 
-Ugye már jól vagy?-kérdezte Tess felém fordulva.
-Igen már jobban.-ültem fel a konyhapultra.
-És hogyan szöktél meg?-nézett rám Louis. Becsuktam a szemem, majd megráztam a fejem. Egy kicsit vissza jöttek az emlékek. 
-Ne. Ne is kérdezd. Hanyagoljuk ezt a témát.-mosolyogtam a fiúra. 
-Rendben.-válaszolt és majszolt tovább. Lepattantam a szekrényről és a hűtő felé vettem az irányt. Kinyitottam és bekukkantottam. 
-Basszus. Azokból a pudingokból még mindig van?!-duruzsoltam. Közben meghallottam Niall röhögését. Becsuktam a hűtő ajtaját és elvettem egy banánt, majd vissza mentem az előző helyemre. Ekkor Harry suhant be. Elsétált mellettem és kivette a kezemből a kaját.
-Styles. Az az enyém volt.-háborodtam fel.
-Jól mondtad. Csak volt.-nevetett fel.
-Egyébként üdv újra itthon. Hiányoztál.-ölelt meg. Meglepődtem Harry viselkedésén, de végül is jó volt látni mindenkit. Miközben öleltem göndört, kikaptam a kezéből a banánt és a fejéhez vágtam. 
-Ezt most miért kaptam?-nézett tátott szájjal. 
-Csak úgy.-mosolyodtam el önelégülten és felmentem a medvémhez. Benyitottam és megpillantottam az ágyban szomorkodó Liamet. Oda sétáltam mellé és az ölébe ültem, egyenesen szembe vele. 
-Mi a baj?-néztem barna szemeibe. 
-Ma már kezdődik a turné. Ami persze nagyon jó, de nem foglak látni 1 hónapig.-hajtotta le a fejét. 
-Gyorsan el fog telni, hidd el. De egyébként hogy hogy egy hónapig nem látsz? Hosszabb a turnétok nem?-kérdeztem.
-De igen. Csak 1 hónap múlva lesz egy 3 napos szünetünk, nektek pedig 2 napos és akkor mindenképpen elmegyek hozzád.-mosolygott. 
-Ja értem.Hát nehéz lesz, de ki kell bírnunk.-csókoltam meg.
-Igen, ki.-csókolt vissza lihegve. 
-És mikor indultok pontosan?
-Este tízkor jön át Paul, majd elmegyünk a turnébuszunkhoz.
-Rendben. Addig is nekem van pár elintézni valóm.-álltam fel Liamről. 
-Micsoda?-kérdezte ledöbbenten. 
-El kell mennem Chrishez és Colinhoz.-fordultam felé. Miközben beszélgettünk a ruhásszekrény felé vettem az irányt. Kiválasztottam a ruhám és bementem átöltözni.

A hajam kontyba kötöttem és bepakoltam a táskámba.
-Nemsoká jövök.-öleltem meg Liamet búcsúzóul.
-Várj, egyedül mész?
-Nem, a lányok is jönnek velem. Ne aggódj.-mosolyodtam el és lesétáltam a folyosóra.
-Gyertek lányok.-intettem nekik és elindultam az autóhoz.
*este 8 óra*
Itt ülök a kanapén és unatkozok. Valami hülye sorozat megy a tévében, a fiúk pedig azt nézik. Nagyon nem vártam hogy tíz óra legyen. A fiúknak már össze volt pakolva.
-Mi lenne ha lemennénk sétálni egy kicsit?-kérdeztem a mellettem ülő Liamet.
-Rendben.-pattant fel mellőlem és húzta is a cipőjét. Felkaptam a táskám is indultunk is.
-Majd jövök srácok.-ordított nekik Liam és becsukta az ajtót. Már kezdett sötétedni. Megfogtam Liam kezét és úgy sétáltunk. Szerencsére most egy rajongóval sem találkoztunk. Lassan, kényelmesen sétáltunk. Még beültünk egy cukrászdába is. Rendeltünk két sütit. Próbáltam nem arra gondolni hogy 1 hónapig nem fogjuk egymást látni, de nem sikerült. Hiányozni fognak a fiúk. Lassan megettük az édességet és haza sétáltunk. Még megálltunk egy villanyoszlopnál. Gyönyörűen megvilágított minket. Megálltunk és csókolózni kezdtünk. Abban a pillanatban úgy éreztem hogy kizártam a külvilágot. Lassan váltak el ajkaink. Elmosolyodtam és újra folytattuk az utunkat haza. Mire már otthon voltunk, Paul is ott volt.
-Sziasztok.-köszöntünk be az épp röhögő társaságnak.
-Na Liam is itt van. Akkor indulhatunk?-kérdezte Paul. Liam fájdalmasan rám nézett, majd vissza Paulra.
-Indulhatunk.-bólintott óvatosan. A fiúk kijöttek a nappaliból és felöltöztek, majd ki vitték a csomagjaikat a taxiba. El jött az a pillanat amit nem szeretek. A búcsúzkodást. Mindenkit végig öleltem. A végére hagytam Liamet.
-Szeretlek. Vigyázz magadra és erre a négy hülyére.-öleltem meg.
-Így lesz, és ti is vigyázzatok magatokra. Majd hívlak.-csókolt meg és kilépett az ajtón. Néztem ahogy Eleanor és Traci is búcsúzkodik Louistól és Zayntől. Aranyosak voltak. Végül elmentek.
-Nos lányok, holnap reggel már mi is indulunk.-törte meg a csendet Stefani.
-Úgy-úgy.-pacsizott le vele Tess. Bementünk a szobába és még tévéztünk egy kicsit. Közben elmerültem a gondolataimban.