12. rész. Igazság.

Halii.^^ Meg is hoztam a kövi részt..:) Köszönöm szépen a komikat és a lájkokat.:) A kövi rész 7 komi után jön.. Csak nem értek valamit, 40 rendszeres feliratkozóm van és abból körülbelül 10-en komiztak..aminek persze nagyon örülök.^^ de hol van a maradék?:/ nyugodtan komizzatok..ha pedig a rész nem lett jó még azt is írd le..hogy mi nem tetszett, mi volt a hiba stb..!:) nem harapok, sőt tényleg kíváncsi vagyok a véleményetekre hogy milyen a blog!:)  még névtelenül is lehet komizni...bátran írjatok, ha ötlet is van!:) Bloglovinon ne felejtsetek el követni!:) További szép napot.♥

Boldogan keltem reggel. Felültem az ágyba és a mellettem szuszogó Liamre néztem. Nagyon aranyosan aludt. Óvatosan megsimogattam a karját, majd elmosolyodott. Gondoltam akkor már felkelt. Kibújtam a paplan alól és rá feküdtem. Lassan nyitotta ki a szemét és közben egy széles vigyor kerekedett az arcán. Két kezemmel a feje mellet támaszkodtam és úgy csókoltuk egymást. Közben a keze vándorolni kezdett a csípőmre. Lassan váltunk el, a keze még mindig ott pihent ahol hagyta.
-Minden reggel költhetnél így.-nyitotta ki a szemét Liam, és megláttam a gyönyörű barna szemét.
-Rajta leszek.-csókoltam meg még egyszer és felálltam róla. 
-Gyere, elmegyünk együtt zuhanyozni?-néztem rá csillogó szemekkel.
-Ez visszautasíthatatlan ajánlat.-pattant fel gyorsan az ágyról és jött utánam a fürdőbe. Lassan vetkőztettük egymást, közben lágy csókokban forrtunk össze. Eljutottam arra a pontra, hogy megbízok Liamben. Már nem is voltam előtte szégyenlős. Miután megszabadultunk minden ruhadarabtól, beszálltunk a zuhanyzóba és lassan engedte meg ránk a vizet. Miközben hagytuk hogy a meleg víz elárassza testünket gyengéden csókolt meg Liam. Egyik kezemmel a vizes haját túrtam, a másikkal pedig a tusfürdőt kerestem. Sikeresen megtaláltam. Nyomtam egy kicsit a kezembe és óvatosan kezdtem szétkenni Liam testén, amire elmosolyodott. Most ő jött. Lassan járta át a keze a testem, ami jól esett. Pár perc alatt lemostuk az illatos tusfürdőt egymásról és kiszálltunk. Egy törölközőt csavartam magamra és elhatároztam hogyha elkészülök, bemegyek Tracihez a kórházba. Oda ballagtam a szekrényhez és kiválasztottam a megfelelő ruhát mára.:

A hajamat kifésültem és kiengedtem. Befújtam magam egy kicsit és bedobáltam mindent ami kellhet a táskámba. Leballagtam a konyhába.
-Jó reggelt.-köszöntem a reggeliző "csapatnak".
-Jó reggelt Abbie.-köszöntek a többiek kórusban. Gyorsan készítettem magamnak és Luxnak egy kakaót és leültem mellé. Oda adtam neki a cumisüveget és mosolyogva néztem ahogy iszik. Lassan megreggeliztem én is.
-Tess egyébként hol van?-kérdeztem és beleharaptam a kenyerembe.
-Ő már haza ment.-válaszolt Niall teli szájjal.
-Okés.-álltam fel az asztaltól és megmostam a kezem.
-Én bemegyek Tracihez a kórházba. Ki  tart velem?-néztem a többiekre.
-Én majd később megyek.-mondta Zayn.
-Okés, sziasztok.-köszöntem el és búcsúzóul megcsókoltam Liamet. Mielőtt elindultam volna, még beugrottam a boltba csokiért. Gondoltam viszek Tracinek egy kis boldogsághormont. Beültem az autómba és elindultam. Olyan fél óra múlva már a kórházban voltam. Lassan és halkan nyitottam be a kórterembe. Nagyon meglepődtem. Úgy gondoltam hogy Traci az ágyban fog feküdni, vagy aludni, hát tévedtem.
-Szia.-köszöntem az éppen öltözködő Tracinek. Vagyis csak, szerencsétlenkedett.
-Szia Abbie.-köszönt és nehezen leült az ágyra.
-Jobban van a lábad?-kérdeztem és közben leültem az egyik székre.
-Fogjuk rá.-húzta meg a vállát.
-Ne szomorkodj, hoztam csokit.-húztam elő nagy vigyorral a táskámból.
-Köszönöm.-ölelt meg.
-Á, semmiség. Egyébként csak bocsánatot akartam kérni a baleset miatt.-hajtottam le a fejem.
-Ezt hogy érted?-kérdezte.
-A baleset miattam volt. Sarah ott volt a lovardába és hátulról megcsapta a lovad a lovagló pálcával és látod meg lett a baj. Tudod hogy Moonlight nem szereti. És Sarah utál engem, de nem tudom miért.-gördült ki egy könnycsepp a szememből. A lapátosat meg nem is mondom el neki. Amúgy is borzalmasan éreztem magam. Ez az egész csak miattam volt. Meg kell tudnom hogy Sarah miért haragszik rám.
-Abbie, erről nem te tehetsz. Tudod milyen Sarah, féltékeny és önző. Sajnos most én voltam ott és én kaptam az utálatosságából. Ne hibáztasd magad. Bárki lehetett volna az én helyemben.-nyugtatott Traci és megölelt.
-Mikor jöhetsz haza?-kérdeztem és letöröltem a könnyeimet.
-Ma már haza mehetek. A szüleim hoztak nekem pár cuccot és Zayn később bejön értem.-pirult el Traci.
-Húha, olyan aranyosak vagytok együtt. Szerintem bejössz neki.-nevettem.
-Annak csak örülök, ugyanis nekem is ő.-pirult még jobban. Nem válaszoltam csak rámosolyogtam.
-Egyébként nyaralni sem fogsz tudni menni?-néztem rá aggódva.
-Hát sajnos nem, és a következő nemzeti díjugrató versenyen sem tudok majd részt venni.-szomorodott el.
-Majd a következőn. És ne szomorkodj, inkább bontsd fel a csokit.-nevettem.
-Rendben. De mi lenne ha te lépnél a helyembe, mármint menj el a versenyre te Moonlightal.-nézett rám csillogó szemekkel.
-De mikor is lesz?-kérdeztem.
-Most szombaton.-mosolygott Traci.
-Ó, és hogy készüljek fel 2 nap alatt?-aggódtam.
-Menni fog. Nagyszerű lovas vagy.-ölelt meg.
-Jó rendben, elmegyek.-nevettem. Gondoltam ennyivel tartozok Tracinek. Így hát elvállaltam.
-Na, de akkor én megyek is. A szüleid ott lesznek a farmon?
-Nem. Ma indultak el nyaralni az öcséimmel. És enyém az egész ház, de Chris és Colin tudod hogy ott lesz.-dörzsölte össze a két tenyerét.
-Egyedül hagytak így?-néztem nagyokat.
-Nem, Tess és Stefani szülei megengedték hogy amíg a szüleim nem jönnek vissza addig ott lesznek velem.-örült.
-Ja értem. Majd hozzánk is gyere. Szia.-mosolyogtam és elköszöntem. Akkor irány eddzeni.-gondoltam magamban. Beültem a kocsiba és egyenesen a lovardába indultam. Közben felhívtam Liamet hogy még nem megyek haza. Hamarosan megérkeztem. Mivel egyáltalán nem sportos ruha volt rajtam, ezért gyorsan átöltöztem a versenyző ruhámba hogy szokjam. Mikor indultam ki a legelőre, megpillantottam a tejföl szőke hajú Colint a lovával.

Hali.-ugrottam oda.
-Szia Abbie, de rég láttalak.-ölelt meg.
-Én is, Chris?-néztem körül.
-Ő kilovagolt egy kicsit, most én vagyok itt.-vezette a lovát.
-Traci hogy van?-kérdezte.
-Hát már jobban. Ma haza mehet a kórházból, de a versenyre nem tud eljönni.-szomorodtam el.
-Sajnálom. Jobbulást neki, de te eltudsz jönni ugye?-kérdezte.
-Hát igen, én versenyzem helyette. Megígértem neki.-mosolyodtam el és elindultunk a lovardába.
-Adtatok enni a lovaknak?-néztem a pakoló Colinra.
-Persze. Már minden kész. A boxok is ki vannak takarítva. Ekkor jött meg Chris.
-Szia.-öleltem meg őt is.
-Hali.-köszönt Chris. Felnyergeltem Moonlightot és kivezettem az istállóból. Szerencsére már fel voltak állítva az akadályok, így tudtam gyakorolni. Már majdnem minden kész volt a versenyre. Felültem Traci lovára és elindultam. Egyre jobban kezdett a lovaglás az életem részévé válni. Először mentünk pár kört hogy bemelegítsünk, majd tartottunk 5 perces szünetet. Majd elkapott a düh.
-Sarah, te mit keresel itt?-kérdeztem idegesen.
-Valamit.-vágott egy grimaszt.
-Remélem nem sántikálsz megint valamiben, egyébként elárulod miért utálsz?-néztem rá komolyan.
-Azért, mert elvetted tőlem azt akit a legjobban szeretek.-ordított rám és megint elrohant. Nem értettem ezt a lányt. Elvettem tőle azt akit a legjobban szeret.-gondoltam magamban, de inkább megpróbáltam nem erre gondolni. A versenyre kellett most összpontosítanom. Gyorsan berohantam magamnak vízért és fel adtam Moonlightra is a versenyző felszerelést és indultam is.

-Nem baj, ha nézlek?-kérdezte Chris és neki támaszkodott a kerítésnek.
-De hogy.-nevettem és elindultunk. A pálya elég nehéznek tűnt. Az első akadályt hibátlanul átugrottuk, de furcsa érzésem támadt. Amikor ugrottuk át a második akadályt hirtelen elszakadt a kantár szára és fénysebességgel értem a földet.
***
Egy kórteremben ébredtem. Hirtelen a fejemhez kaptam mert egy kicsit hasogatott. Lassan nyitottam ki a szemem, majd Liam aggódó arcával találkoztam.
-Mi történt?-kérdeztem halkan.
-Leestél a lóról.-válaszolt ő is halkan. Lassan ültem fel.
-És most itt kell maradnom?-néztem körül és megöleltem az ágyon ülő Liamet.
-Nem, csak Colin hívott mentőt amikor megtörtént a baleset.-csókolt meg.
-Úgy fáj a fejem.-tűrtem a hajam a fülem mögé.
-Még szerencse hogy csak fáj, nagyobb baj is történhetett volna. Például ha betörik, de szerencsére rajtad volt a lovagló sisak.-mondta.
-Bizony.-mosolyodtam el.
-A többiek?-kérdeztem.
-Itt vannak. Mindenki bejött amikor megtudták hogy mi történt.-válaszolt Liam. Ekkor benyitott Tess, és utána jöttek a többiek. Mindenkitől kaptam egy ölelést és helyet foglaltak.
-Köszönöm hogy hívtál mentőt.-öleltem meg Colint.
-Egyébként hogy szakadt el a kantár szára?-értetlenkedtem.
-Valaki meglazította, mármint félig bele volt vágva. Egy lehelet tartotta.-válaszolt Chris.
-Én tudom is hogy ki lehetett.-szomorodtam el.
-Kicsoda?-kérdezte Liam megdöbbenten.
-Liam, valamit el kell mondanom.-hajtottam le a fejem. Úgy éreztem hogy most elmondom neki, ami tegnap történt. Már nem tudtam magamban tartani.
-Mit?-kérdezett vissza.
-Srácok, kimennétek egy kicsit.-néztem a többiekre. Nem válaszoltak csak bólintottak és ki ballagtak.
-Ez a fejfájás, már tegnap óta van amióta fejbe vágtak.-beszéltem és közben a takarót szorongattam.
-Micsoda? Ki vágott fejbe?-hallottam idegesnek tűnő hangját.
-Sarah. Tegnap ott járt a lovardában, és valószínű hogy Traci is miatta sérült meg. Ja és ma is láttam, szerintem ő vágta el a kantár szárát is. Megkérdeztem tőle hogy miért utál ennyire és azt mondta hogy azért mert elvettem tőle azt akit a legjobban szeret.-potyogtak a könnyeim.
-Micsoda? Abbie, valamit nekem is kell mondanom, de előtte hagy szívjak egy kis friss levegőt.-mondta Liam, majd zokogva néztem ahogy távozik a kórteremből..
Remélem jó lett.:) Egyébként úgy érzem hogy ez a legjobb  rész amit eddig írtam...:D:) Várom a véleményeket hogy szerintetek Liam mit akar mondani Abbienek.!:) szeretlek titeket♥